5.fejezet- A buli

Sziasztok!  Itt van az új rész! Igyekszem minél hamarabb hozni a következőt. Ebben a részben több embernek a szemszögéből is olvashatjátok az adott szituációkat.
Szeretnélek megkérni titeket, hogy írjatok kommenteket vagy szavazzatok a bejegyzések alján található kis szavak valamelyikére.
A következő részt vagy három megjegyzés vagy öt vélemény után teszem csak fel.
Jó olvasást kívánok!! 
       

                        ~Bella szemszöge~

Nagyon izgultam, hogy Livynek hogyan fog tetszeni a felvidítására rendezett meglepetés buli. Ezen járt az eszem mióta csak kiszálltunk a taxiból. Unokatestvéremet két vállánál fogva vezettem. Mikor megpillantottam a buli helyszínéül kitűzött Starbucksot, egyre idegesebb lettem, de nem akartam, hogy Olivia ezt megérezze. Ezért határozottan megálltam és halkan a fülébe súgtam:
-Megérkeztünk...-. Kinyitottam a kávézó ajtaját, ahol teljesen sötét volt és betuszkoltam rajta Livyt.
-Meglepetés!!!-ugrottak elő mindenfélől a meghívottak.- Meglepetés!!!-ismételték meg,  mikor levettem Oliviáról a szemkendőt.
- Te jó ég!- kiáltott fel ő is.- Uramisten, Bella ezt te szervezted?-fordult felém.
- Igen.-feleltem mosolyogva. Örömmel mosolyogtam,  ugyanis egy kő esett le a szívemről,  hogy tetszik neki a buli.- De a srácok is besegítettek.-tettem hozzá gyorsan,  ugyanis a ,,dicsőség" nem csak az enyém volt.
- A srácok?- kérdezett vissza meglepettem, mint ha nem tudná kikre célzok.
- A One Direction!-vílágosítottam fel.
- Oh,  hogy azok a srácok! Igazán fogalmazhatnál érthetőbben is! Egyébként hol vannak? -nézett körbe a nagy helyiségben,  ami teljesen át volt rendezve. Az asztalok el voltak tolva, így nagyobb helyet kaptunk.
-Öö....ők csak késöbb tudnak jönni,  mert éppen koncertjük van.-magyaráztam meg a fiúk hiányát.
- Óh,  értem... De azért jönnek ők is,  ugye?-kérdezte unokatestvérem. Igazán meglepett, hogy ennyire számított rájuk. Lehet, hogy csak megkedvelte őket. Mindegy. A buli nélkülük is elkezdődött...

                                        ~Harry szemszöge~
-Harry! Sietnél egy kicsit? Ha ilyen tempóban öltözöl, a végén teljesen lemaradunk Leila bulijáról!-siettetett Liam.
- Jól van. Igyekszem, oké? Egyébként a lányt Livynek hívják, nem pedig Leilának.
- Tényleg?
- Igen, tényleg. Harry tudja azoknak a lányoknak a nevét,  akiknek nem akar a bulijukra menni. -mondta Zayn, belépve az öltözőbe.
-Miért nem szálltok le rólam? Ígyis-úgyis elmegyek arra a ,,bulira"!-mondtam, és az utolsó szónál a kezemmel idézőjelet mutattam.
-De miért nem akarsz eljönni?-érdeklődött Liam.
- Mert- adtam a kérdező tudtára a rövid és egyszerű választ. Hiszen még én sem tudom a pontos okot. Csak belül érzek valamit. Nem tudom mit.
- Értelmes válasz?
- Olyan nincs-válaszoltam Zayn-nek.De ez nem volt igaz. Igenis volt értelmes válaszom, de addig nem akartam elmondani a többieknek, amíg be nem vallom saját magamnak. Egy kis idő múlva Louis bekiáltott az öltözőbe:
-Hé, Zayn!!! Most indulok Eleanorhoz. Mit mondott Perrie? Ő is jön?
-Igen, el szeretne jönni.
- Remek, akkor gyere és beugrunk hozzá is!
- Rendben..menjünk.-mondta Zayn és felvette a kabátját.
-Fiúk, induljatok el. Mi majd később megyünk.-,,utasított" minket Lou.
-Lehet, hogy ti fogtok hamarabb oda érni, ha Harry továbbra is így halad!- viccelődött  Liam. Mit ne mondjak, nagyon vicces volt! Haha.....
-Már kész vagyok, remélem nem baj...
-Akkor már csak Niall-t kell előkerítenünk és indulhatunk is....-mondta Liam és elkezdte ír barátunk nevét kiáltani....

                                  ~Livy szemszöge~
Nagyon szuper a buli, csak néhány embert hiányolok. Nem tudom miért történik ez velem. Még soha nem éreztem azt amit most. Mintha megüresedett volna egy hely a szívemben. Lehet, hogy apa miatt érzem... De lehet, hogy csak a One Direction hiányzik.
- Livy, jól érzed magad? Tetszik a buli?- ült le mellém Bella.
- Persze, nagyon szuper! Még egyszer köszönöm.
- Örülök neki, hogy tetszik. Mond csak! Nem akarsz táncolni?
- Egyedül? Nem ciki az egy kicsit?- kérdeztem, mert semmi kedvem nem volt táncolni. De ekkor kinyílt az ajtó és három srác lépett be rajta. Az utolsón megakadt a szemem, mert Harry volt az.
- Sziasztok!- köszöntöttem őket, mikor hozzánk értek. Ők viszonozták ezt, de beszélgetni nem tudtunk, mert lányok ,,százai" gyűltek köréjük és addig  el nem nemtek, míg autogramot és fotót nem kaptak. Szörnyű fél óra volt az   elkövetkező 30 perc, és mikor már azt hittem, hogy vége, megérkezett a másik két 1D-tag barátnőikkel együtt és minden kezdődhetett előröl. Szerencsémre Belle 1 óra múlva mindenkit elküldött. Ezer hála neki!!!!!
- Nos, most, hogy már nem zavarnak az őrült Directionerek-kezdett bele mondandójába az unokatestvérem- végre mi is bulizhatunk.
- Benne vagyok, de előbb nem kellene összeismerkednünk?- kérdezte a Zayn mellett álló lány.
- Kivel akarsz te összeismerkedni?- kérdezte Bella. Erre a lány rám nézett, mire Belle vette az adást.
- Jaaa, hogy Oliviával!!! Bocsi erről teljesen megfeledkezdtem. Tehát, Livy ő itt Perrie Edwards a Little Mix-ből. Ő Zayn barátnője. Perrie, ő itt pedig az unokatesóm, Olivia Cowell, becenevén Livy.
- Szia Perrie! Nagyon örülök a találkozásnak!-nyújtottam felé a kezemet.
- Szia, én is!-mondta és megráztuk a  kezünket.
- Naa, most, hogy Perrie-vel megismerkedtetek, már csak Eleanor maradt.  Tehát. Livy, ő itt Eleanor Calder, röviden El. Ő Lou barátnője. El, ő itt pedig Livy.-mutatott be minket egymásnak az unokatesóm.
- Szia!-köszöntem neki, mire visszaköszönt.
- Szóval, most már bulizzunk.- jelentette ki Bella.
- Rendben.- egyezett bele mindenki, kivéve Harry. Ő arra hivatkozott, hogy ez a szám nagyon rossz, de amitn lesz egy jó, már is jön.
- Ahogy akarod, Hazza. De te tudod, hogy miről maradsz le!- mondta Belle, és már el indult a táncparkettnek kijelölt helyre, én pedig követtem őt. Az éppen akkor szóló szám véget ért és egy sokkal gyorsabb  váltotta azt. Én természetesen nem ismertem. Inkább a könyvek terén vagyok jártas, mint a zeneiparban. Mindenki párokba rendeződött. Eleanor Louis-szal, Perrie Zayn-nel, Liam egy ismeretlen lánnyal, Bella pedig Niall-lel táncolt, így nekem nem jutott senki. Lopva Harry-re pillantottam, hátha megjött a kedve a bulizáshoz, de a szememmel nem találtam őt. ,,Ez csak természetes! Mindenki táncol valakivel, csak nekem nincs párom! Jellemző!"-gondoltam magamban.
- Na, mi lesz? Te nem akarsz táncolni?- hallottam egy ismerős hangot a hátam mögül. Megfordultam és igen! Harry volt az.
- Tudod, nem szeretek egyedül-válszoltam a kérdésére.
- Tehát, én nem számítok?
- Mi? Jaj, nem! Dehogyis! De...szeretnél velem táncolni?-lepődtem meg.
- Igen, szeretnék. Egyébként is. Ez a kedvenc számon-mondta és megfogta a kezemet, amit maga felé húzott.
- Én nem ismerem-feleltem.
- Nem baj! Majd én megtanítom!-nevetett és elkezdtünk táncolni....

                                     4 órával késöbb
A bulinak nemsokára vége. Nagy kár!  Minden szuper jó volt, csak az nem, amikor valaki leöntötte a blúzomat pezsgővel és át kellett vennem. Milyen szerencse, hogy raktam be egy fekete, ujjatlan váltás topot! De ezen kívül minden annyira szuper volt! Miután Harry felkért táncolni, végig együtt buliztunk és nagyon jó érzés volt. Az emberek már kezdtek szedelőzködni, mikor egyszer csak Belle, felállt egy emelvényre:
- Köszönöm mindenkinek, hogy eljött az én drága unokatestvérem felvidítására rendezett bulira. Remélem jól éreztétek magatokat!-ennél a résznél hangos tapsba kezdtek az jelenlévők.- Mivel a bulinak vége, ideje, hogy átadjam Livy-nek az ajándékom!-mondta, én pedig magyon meglepődtem. Ajándékról nem tudtam, de azért oda sétáltam hozzá.
- Parancsolj!-nyújtott a kezembe egy borítékot. Én szép precízen kibontottam és kiszedtem a tartalmát. Mikor megláttam, azt se tudtam mit mondjak vagy tegyek.
- Te jó ég!- nyögtem ki végül. Ugyanis két darab Budapestre érvényes repülőjegyet tartottam a kezemben.
- Te jó ég!-ismételtem meg előző mondatomat.- Bella, ezt....-mutattam fel a jegyeket- ezt...neked köszönhetem???-kérdeztem és éreztem első könnycseppeimet az arcomon. Mindig is mondogattam Belle-nek, hogy milyen jó lenne, ha elmehetnénk egyszer Budapestre. És most tessék! El is fogunk menni!
- Mi az? Csak nem baj?- kezdett aggódni az unokatestvérem.
- Baj? Dehogy baj! Ennél csodásabb ajándékot nem is kaphattam volna! Jaj, köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!- öleltem meg az én legjobb barátnőmet, aki alig kapott levegőt.
- Nagyon szívesen! Örülök, hogy tetszik!- mondta és visszaölelt.- De most már menjünk!
- Rendben-. Pár perc múlva a Starbucks teljesen kiürült. Mi ott álltunk előtte, a taxikra várva. Pár perc múlva meg is érkeztek, de csak kettő volt, mi pedig kilencen.
- Mond csak Bella. Kilenc ember két taxiba hogyan fog beférni?-kérdezte Liam.
- Jaj, basszus! Mindjárt hívok még egyet! Nyolc embert számoltam. Bocsi!-szabadkozott.
- Ne, hagyd csak! Én majd haza sétálok, nem kell ezért egy új taxit hívni!-mondtam.
- De nem mehetsz haza egyedül! Elkísérlek!-jelentette ki az unokatestvérem.
- De két lány se mehet haza egyedül! Majd én elkísérem Livy-t! Bella, te pedig szállj be a taxiba!-mondta Harry.
- Jól lesz így?- kérdezte Belle.
- Persze, menj csak! És még egyszer köszi a mai napot! Sziasztok!- köszöntem el tőle és mindenkitől. Elindultunk Harry-vel az úton. Nem sokat beszélgettünk,csak telószámot cseréltünk. Húsz perc múlva megérkeztünk a házunkhoz.
- Köszi, hogy elkísértél- fordultam Harry-vel szembe.
- Szívesen-válaszolta, de látszott rajta, hogy akar még valamit mondani. Beletúrt a hajába:
- Jól éreztem magam....veled.
- Köszi. Én is veled-mondtam.- Talán gyakrabban találkozhatna ez a társaság.
- Ja, jól elvoltunk. Talán....mi is többször találkozhatnánk.
- Lehetnénk jó barátok-vetettem fel az ötletet.
- Szerintem többek is lehetnénk....mint barátok- mondta és közelebb húzott magához, addig amíg ajkaink össze nem értek. Megcsókolt. Én pedig visszacsókoltam és azt kívántam, hogy ez a perc örökké tartson.....