2. fejezet- A koncert és utána / Második rész

Miután a göndörke bejött a szobába még egyszer megköszöntem neki azt, amit tett. Mármint, hogy megkereste a vészjelzőt, és megnyomta. Egy átlagos ember, ha hallaná a beszélgetésünket, szerintem bolondnak nézne minket . Elég hülyén jöhet ki az, hogy valaki azt köszöni meg a másiknak, hogy az illető megnyomta a vész gombot. De nekem igenis nagy ügy volt, ugyanis sötétben voltunk, és Harry azt sem tudta, milyen gombról van szó. És ha ez még nem lett volna elég szegénynek, a tetejében én még el is ájultam. Tehát egyedül, egy megállt liftben, pislákoló lámpafénnyel, (ami elvileg nem sokkal azután, hogy összeestem, ki is égett) egy ájult lány társaságában.. Nem lehetett túl kellemes. De azt mondta, végül megtalálta a vészjelzőt, így nem lett semmi gond és nem sokára jött is a segítség. Ezután az állapotomról kezdett érdeklődni, hogy nincs-e valami bajom. Erre megnyugtattam, hogy már sokszor történt ilyen, nincs baj. - Hahó!! Megbeszéltétek már azt, amit meg akartatok?- jött egy hang, aminek a gazdája Niall volt.
- Sss, Niall! Mit türelmetlenkedsz?? Alig pár perce, hogy bent vannak!- mondta Bella.
- Ez igaz.. De nem ők vártak több, mint 1 órát azért, mert valakik (ezt erősen megnyomta) beszorultak a liftbe!
- Jól van na. Arról nem ők tehetnek. És ha nem kiabálnál, nyilván hamarabb kijönnének.
- Hát, azt kétlem... Tudod, Harry..
- Mi van velem?- kérdezte az említett személy kilépve az ajtón.
- Hát semmi..semmi...csak... Bejöhetünk?- dadogott az ír srác és meg sem várva a választ, már bent is volt a szobában.
- Persze..- ,,válaszolt" Harry, de még most sem tudom eldönteni, hogy kérdés vagy kijelentés formájában hangzott el ez az egy szó.
- Na, végre.. Srácok jöhettek!- kiáltotta Niall elterülve a hatalmas kanapén, amin nekem is szorított egy kis helyet. Elgondolkoztam azon, hogy néhány Directioner mit nem adna, ha most az én helyemben lehetne. És nem arra célzok, hogy a nagybátyám a fiúk menedzsere, hanem arra, hogy egy kanapén ülök a híres Niall Horan-nal. Úgy elkalandoztam a gondolataimban ( ami lássuk be mostanában elég sokszor van, lehet, hogy a srácok hozzák ezt ki belőlem ), hogy észre sem vettem, hogy szóltak hozzám:
-Olivia?
-Tessék? Mi?- bámultam a srácokra és Belle-re azzal az igen furcsán kinéző bamba tekintetemmel.
- Neked mi a véleményed?- kérdezte Zayn.
- Mármint miről?
- Arról amit Niall mondott..A karaoke-s ötletről....- súgott az unokatesóm, amiért örök hálával tartozom neki.
- Jaa, hogy arról.. Felőlem rendben... De mit énekelnénk??
- Mivel csak saját számaink vannak...
- De hiszen nem csak ti írtatok számokat...-vágtam Niall szavába.
- Ez igaz, de a karaoke-s DVD-n csak a mi számaink vannak, ezért nyilván azok közül kell választanunk..-magyarázott az ötletgazda, úgy mint ha óvodás lennék. a hangjában némi gúnyt véltem felfedezni.
- Öhm...jaa, hát persze...ez..remek...ötlet-dadogtam össze-vissza.
-Remek akko...
- Khm..-állt fel Bella.- Először is hagy mutassam be az unokatestvéremet, Oliviát. Tudom kicsit késői, de úgy gondoltam, ha mind itt vagytok egyszerűbb, mint ha külön-külön tenném. Szóval.. ő itt Olivia, a beceneve Livy.-fejezte be a fiúkhoz szándékozott mondandóját. -Sziasztok...-mondtam. - Szia!-válaszolt az 1D.
- Naa, akkor karaoke-zzunk!!- mondta az unokatestvérem.
- Rendben, Livy, kezdd te! Párban vagy egyedül szeretnél énekelni?-kérdezte Liam.
- Én..azt hiszem.. talán párban...
- Remek. Kivel akarsz lenni?-ez a kérdés Zayn száját hagyta el.
- Nos..nekem..mindegy..-válaszoltam.
- Akkor legyél Harry-vel.-mondta Liam és Niall egyszerre.
- Harry?-vonta kérdőre a fiút Belle.
- Szerintem az első kört kihagyom.
- Rendben, Olivia, azt hiszem egyedül kell énekelned.
- Nem...az nem fog menni!!
- Miért?-kérdezték a többiek.
- Hát..csak, mert...CSAK...
- Ez nem válasz.-mondták kórusban.
- Én azt hiszem tudom miről van szó!-szólt Bella a fiúkhoz.
- Na??
- Livy-nek lámpaláza van! Eléggé szégyenlős..
- Most ezt miért kellett??- ,,sziszegtem" az uncsitesómnak.
- Hát..csak, mert...CSAK...- utánozta hangomat, a ,,bűnös".
- Nyugi Olivia! Előttünk nem kell szégyenlősnek lenned! Egyébként, biztosan szép hangod van.- mondta Louis.
- Hát.köszi..talán.. De egyedül nem szeretnék énekelni..
- Harry!! Énekelsz vele??- osztotta a parancsot Liam, és ha bár a mondatnak kérdés formájában kellett volna elhangoznia, igenis felszólítás volt.
- Mondtam már, hogy kihagyom az első kört. És Liam, ha ennyire szeretnéd, hogy énekeljen vaklaki Livy-vel, miért nem te teszed meg?- tudakolódzott Hazza.
- Fiúk! Ezen nem kell összeveszni!- csitítottam őket, de úgy látszik nem nagyon kellett volna.
- Micsoda? Mi nem veszekszünk.
- Jaa, jó rendben. Nekem el kell most intéznem egy kis dolgot.
- A szoba végén jobbra .-mondta Lou, amire én ismét megajándékoztam őt az igen értelmetlen arckifejezésemmel:
- Mi van jobbra?
- A WC. A kis dolgodhoz.
- De nekem nem kell a mosdót használnom, ugyanis..
- Itt akarod elvégezni a dolgod?
- Nem!! Fúj! Nem mosdóba kell mennem, hanem telefonálni szeretnék, ugyanis most hívott a barátom.
-Jaa, hogy olyan dolog!!- értette meg a One Direction legidősebb tagja.
-Van barátod??-kérdezte Harry, és a hangjában meglepettséget észleltem.
- Ja, van neki. Valami Jackson....-felelt a göndör hajú kérdésére Belle.
- A fiúm neve James és nem Jackson, És ha most megbocsátanátok, beszélnem kell vele!
- Menj csak turbékolni!- és unokatestvérem ezután szájával puszikat küldött nekem, Jamest utánzva. Én erre a tipikus ,,hagymárlégyszibékén"-nel válaszoltam neki.
- Halló!- szóltam bele a telefonba.
- Szia Babám!!-ismertem fel a barátom hangját a készülék tulsó végéről.- Hol vagy?
- Hogy hogy hol??-kérdeztem vissza meglepetten.
- Már vagy fél órája itt kéne lenned, a randinkon. Ilyen sokáig készülődsz??
- Nem készülődök. Már készen vagyok. De milyen randiról beszélsz?
- Ugye nem felejtetted el? Megbeszéltük, hogy ma, azaz szerdán randizunk. Vagy nem?- kérdezte, habár azt hiszem inkább saját magától, mint tőlem.
- De James! Ma hétfő van! A randink holnap után lesz!!
- Jaj, ne!! Pedig készültem neked egy meglepetéssel is!- szomorodott el. - Sajnálom! - Most hol vagy?- kezdett faggatni.
- A Hotel Guide-ben. A One Direction-nel.
- Mit keresel ott?
- Tudod, Bella szervezett velük egy találkozót.-válaszoltam a kérdésre. - Ki? - James!! Az unokatestvérem! Figyelj, most mennem kell! Holnap hívlak! Szia!- és mielőtt még ő is elköszönhetett volna, már le is raktam.
Vissza mentem a szobába, ahol a többiek karaoke-ztak.
Felismertem a dalt: a Kiss you volt. éppen Niall része következett:

Oh I just wanna show you off to all of my friends
Makin' them drool down their chiney chin chins
Baby be mine tonight, mine tonight
Baby be mine tonight yeah

Ezután Liam részét Belle énekelte( nem mondhatom, hogy tisztán):

And if you
You want me too
Lets make a move, yeah

Miután lement az egész szám, megtapsoltam őket:
-Bravó!! Bravó!! Vissza!!- úgy tettem,  mint egy rajongó.
- Na! Csak itt vagy! Éppen jókor ugyanis te jössz! Harry-vel!- mondta Liam.-  Ugye Harry?
- Te szeretnéd?- nézett rám figyelmen kívül hagyva barátját.
- Nos, ha nem baj akkor igen.-mondtam félénken.
 - Dehogy baj! Melyik dalt akarod énekelni?
- A One Thing-et!- vágtam rá gondolkodás nélkül.
- Remek! Akkor a One Thing!- mosolygott rám, azzal az elvarázsoló mosolyával.- Tied Liam, Zayn és Louis része,az enyém a sajátom és Niall-é. A refrain-t együtt énekeljük. Rendben?
- Rendben.- válaszoltam.

Elkezdtünk énekelni. Csodálatosabb élményben még nem igen volt részem. olyan jól éreztem magamat, hogy észre vettem már csak a szám utolsó refrainjéből van egy kicsi hátra:

And come on come into my life 
I don't I don't don't know what it is 
But I need that one thing 
And you've got that one thing

-Huuuh!!- csak ennyit tudtam kivenni a ,,közönség" soraiból, a nagy tapsözön miatt.
- Nagyon szép hangod van!- dicsért meg a partnerem.
- Köszönöm.
- Tudod, gyakrabban is énekelhetnénk.-mondta, én pedig azt hittem nem hallok jól! Hogy mi énekelhetnénk együtt? Te jó ég!! El sem hiszem, hogy ezt  Harry Styles mondta nekem.
- Benne vagyok!

A nap hátralévő része is nagyon jól telt. Beszélgettünk, nevettünk a fiúkkal. Nagyon jól éreztem magam. Ezer hála Belle-nek és Simonnak, hogy megszervezték ezt nekem. Mert igen. Ha úgy nézzük ezt  miattam szervezték meg....

2.fejezet- A koncert és utána / Első rész

Vááááá!!!! Azt hiszem ennyit tudnék  mondani a koncertrõl!!! Ebben az egy ,, Vááááá "-ban minden benne van!! Még sohasem voltam ilyen jó  1D koncerten, pedig már ötön is tapsoltam és élveztem a jó hangulatot a közönség soraiból!!!!
Miután vége lett a koncertnek, azt hittem, hogy ez volt a nap csúcspontja. Háááát, eléggé tévedtem........
- Na?? Milyen volt??- kérdezte Bella, azt hiszem másodjára. Nem tudtam figyelni rá,  ugyanis még mindig a dalok hatása alatt voltam. Pedig ez nem jellmzõ rám!!   Végre összeszedtem magam és válaszoltam :
- Szuper!!  Nagyon élveztem!!  Köszi,     hogy megszervezted!!
- Örülök, hogy tetszett!! Bár inkább apunak köszönd. Õ szervezte meg. De most inkább gyere. Bemutatok neked öt szupi srácot akik már várnak ránk!!
Ekkor akaratlanul is elmosolyodtam. Nem tudom miért. Igazán izgatottnak látszottam, de belül nagyon is rettegtem. Féltem,  hogy elrontok valamit. Bármit, akármit,  és hülyét csinálok magamból a One Direction elõtt.
Ezután az unokatestvérem elvezetett a színpad mögé.
Ott több ajtó is volt, de mi addig mentünk amíg el nem értünk egy olyat, amire ez volt iírva:  ,, One Direction" .
-  Kop-kop-kop-kop.
-  Hé, hé!!!  Ti meg mit csináltok ott?  Hogy jöttetek be??  Ki cseleztétek a biztonságiakat? Ezek a rajongók mire képesek?!?! Vegyétek tudomásul!  Nem találkozhattok a ,,Van Direksönnel"!! Gyertek csak ide!!!!-kiálltott utánunk egy õr. Biztosan nem lett tájékoztatva arról, hogy jövünk és nyílván azt sem mondták meg neki,  hogy hogy kell helyesen kiejteni a banda nevét. De mielõtt még bármit  is mondhattam volna, Bella már intézkedett is. :
- Már elnézést!! (hozzá kell tenni, ezt olyan stílusban mondta, hogy azt a flegmaság flegmaságának lehetett volna nevezni ) De ön nyílván nem tudja kik vagyunk (hálás voltam neki a többes számért)...
- Nem. Valóban nem tudom, de ha õszinte akarok lenni nem is érdekel.- vágott a legjobb barátnõm szavába Mr. Romke, azaz az õr. A nevét csak onnan tudom,  hogy leolvastam a ruháján lévõ kis kitűzőröl.
- Ha nem vette volna észre még nem fejeztem be. Hadd mutatkozzam be. A nevem Bella Cowell. Simon Cowell lánya vagyok. Ő pedig itt az unokatestvérem, Olivia .- és ezzel rám mutatott.
- Helló!- intettem a kezemmel köszönés képpen.
-Ú..úgy..é..érte..érted....ho..hogy..an..nak..a ..Simon..annak a Simon Cowellnek v..vagy a l..lány..lánya?-kérdezte Mr. Romke.
- Igen, úgy. Tessék, itt van az igazolványom is.- mondta Belle és elkezdett matatni a táskájában.- Aha, meg is van. Parancsoljon. És most ha megbocsátana, találkozónk van öt elképesztően helyes sráccal.- azzal újra kopogni akart, de az ajtó kinyílott, még mielőtt ő bármit is tehetett volna és kilépett az öltözőből.... ....Liam Payne.
- Bella!!- kiáltott fel a fiú.- Már azt hittük sohasem jöttök meg! Éppen most akartunk indulni a hotelbe. Gyertek!!
- Oké. De hol vannak a többiek?
- Hát itt!- érkezett a válasz, csak nem Liam, hanem Niall szájából.
- Oh, helló Mr. Nandos!!- köszöntötte Bella az ír srácot.
-Szia, Ms. Menedzser Lány!!- üdvözölte unokatesómat a szőke.
-Hey, srácok gyertek már!!! Megérkezett Bella és a barátnője!!- szólt a többi 1D tagnak Payne.
,,Na köszi!!"- gondoltam magamban.-,,Szerintem több vagyok, mint puszta barátnő!!".
- Oh, hát már éppen ideje volt!- mondta Zayn Malik.
- Bocsi srácok, csak feltartóztatak!- indokolta meg Belle a késésünk okát, miközben fejével a biztonsági őr felé biccentett. Szegény Mr. Romke, azt hiszem majd' elsüllyedt szégyenében a falfehér arcával együtt.
- Romke-val kerültetek összetűzésbe??-szállt be a beszélgetésünkbe Lou is.
-Igen. Azt hitte, hogy őrült rajongók vagyunk, és kicseleztük az őröket csak hogy találkozhassunk veletek. Aztán elmondtam hogy hívnak és kopogni akartam, de Liam megelőzött és kijött az ajtón.
- Romke  még új itt és tényleg komolyan veszi a feladatát, hogy ,,megvédjen" minket. Nyílván nem említették neki, hogy vendégeket várunk.- mondta Zayn és ránk mosolygott.
-Harry!! Siess már egy kicsit!! Megjöttek a lányok!-kiáltott be ismét az öltözőbe Liam.
Körübelül 5 perc után ki is jött a göndör.
-Sziasztok!-mondta.Kicsit unottnak látszott, habár ezt megértem. Több mint két és fél órát teljesen  végigénekelt.
- Na, így, hogy már mind itt vagyunk indulhatunk a hotelbe??-kérdezte Niall.
- Naná!! Nem kell kétszer mondani!!-felelte az unokatestvérem.
- Rendben. Kövessetek a limuzinhoz!!- adta a ,,parancsot" Louis.
Nemsokára meg is érkeztünk a hotelbe, ami ere a névre hallgatott: Hotel Guide. Amikor megláttam a névtáblát a limóból, azt hittem menten elájulok. Rengeteg jót hallottam már Simontól erről az előkelő helyről. Ez a hírességek hotele itt, Londonban, ezért még álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer itt fogok eltölteni egy délutánt. Ráadásul nem is akárkikkel, hanem egyenesen a One Direction-nel!!
- Héé!! Olivia!!Te nem szeretnél kiszállni?-ébresztett fel  gondolataimból Harry.
- Oh, de. Bocsánat, csak elkalandoztam és.. Igazából mindegy. Köszönöm, hogy megvártál!- feleltem Harry-nek, aki most már olyan fejet vágott, mint akinek megölték a macskáját.
-Harry! Honnan tudtad a nevemet?? Hiszen Bella még nem mutatott be.
- Nem, még tényleg nem mutatott be, de amikor elmondta, hogy jöttök megemlítette, hogy Oliviának hívnak.- felelt a kérdésemre Mr. Styles. Még mindig komor volt, de láttam, hogy  a vidámság napsugarai
megcsillantak a szemeiben. Miközben bementünk a hotelbe és hívtuk a liftet egy szót sem váltottunk egymással. Megérkezett a lift. Beszálltunk és megnyomtuk a 15-ös gombot.
- Még egyszer köszi, hogy megvártál-  törtem meg a kínos csendet.
- Nincs mit.  Ez kötelesség.-válaszolta. Azt hittem, hogy azért mondja, hogy ,,kötelesség" , mert úriember:
- Tudod, olyan furcsa, hogy neked kötelesség, valakinek meg még csak meg sem kottyan.-. Erre olyan furcsán nézett, mintha azt mondtam volna, hogy az egér nagyobb mint az elefánt.
-Szerintem mi nem ugyanarról beszélünk.-mondta.- Én azért vártalak meg, hogy nehogy eltévedj a Hotel Guide- ben.
- Oh, tényleg? Nos bocsi. Akkor talán félre ism....
- Talán félre ismertél??-vágott a szavamba.
- Nem... Vagyis talán, de.. nem..úgy.. nem rossz... értelemben...- dadogtam össze vissza.
- Akkor hogyan?- kérdezte. Nagyon zavarban voltam, de az enyhítette az ,,égésemet" , hogy láttam Harryt nevetni. Gondolom rajtam röhögött.
- Ö..öh..ö..khm..hm..öh.. izé. Végül is így is úriember vagy..
- Ki mondta, hogy nem vagyok az?-nevetett.
Rájöttem, már csak azért kérdezget, hogy jól beégjek előtte. de én nem hagytam ám magam!!
- Senki. Csak én hittem, mert amikor azt mondtad, hogy kötelességed megvárni én úgy gondoltam azért, mert úriember vagy...
- Hát nem azért tettem??-. Erre már kínomban én is mosolyogtam. Mindketten elnevettük magunkat , amikor egyszer csak észre vettük, hogy már rég fel kellett volna érnünk a 15. emeletre.
-Te jó ég!!-kiáltottam fel, talán a kelleténél kicsit hangosabban. Igaz, hogy én mondtam ki, de Harry riadt arckifejezését látva, szerintem ő is ugyanarra gondolt, amire én is.
-Te jó ég!!- ismételtem meg, a hangomban talán kicsit több  félelemmel.- Kérlek mondd, hogy nem állt meg a lift!!
- Mondhatom, de akkor hazudnék- ,,nyugtatott meg" Hazza.
- Jaj, ne!! Nekem.. klausztrofóbiám van!! Nincs itt valami ..huh.. valami vészjelző?? V..vagy valami csengő szerű izé?- kapkodtam  levegő után, amit elég ,, választékos" szókinccsel fűszereztem meg.
- Már keresem is....
- Jó, csak siess!! Kérlek..
- Próbálok, de nem nagyon értek a liftekhez..
- Csak keress egy nyamvadt gombot!! Ez olyan nehéz??- keltem ki magamból, Harry szerencsétlenségét látva.
- Ha így ordibálsz, gondolom te szeretnéd elintézni..
- Ne!! Nem, bocsánat, csak a falak.. . MEGFULLADOK!!
- Jó, rendben intézem!! Próbálok sietni.. Te tudod, hogy néz ki a vészjelző?
- Szerintem valami gomb..
- Jó azt én is tudtam.- szakított félbe a göndörke.
- Nézd, ha nem engeded, hogy befejezzem, nem tudok segíteni..
- Ja, bocsi..
- Tehát, szerintem  egy gomb amin egy csengő alakú jel van....vagy valami hasonló.. huh.. kérlek.. huh siess!!- mondtam, vagy inkább nyögtem. A tudatól, hogy be vagyok szorulva egy liftbe, kezdtem szédülni, és fulladozni.
- Próbálok.- mondta, de ebben a pillanatban kiment az áram, és a liftben egyetlen kis pislákoló fényben maradt meg.
-Jaj, ne!-kiáltottam és a földre rogytam. Ezután egy kis idő ki esett és csak (szerintem)  hosszú-hosszú percek vagy órák után erre keltem fel:
-Livy!! Jól vagy?? Livy!! Livy!! Hallasz engem??-pofozgatta enyhén az arcomat Bella.
- Mi..mi...hol vagyok??- kérdeztem kábultan.
-A Hotel Guide-ben. A  srácok szobájában..- felelte.
- De..de mit keresek én itt?? Nem a liftben voltam??
-De igen. Beszorultatok oda Harryvel. Aztán elment az áram.. de ő addig ügyeskedett amíg meg nem nyomta a vész jelzőt..
- Szóval, mégis csak sikerült neki..
-Igen. Nézd, ha szeretnéd inkább menjünk haza. A fiúk megértenék..
- Mi??? Még csak az kéne!! Nem azért szenvedtem a liftben... mennyit is szenvedtem a liftben?
- Körülbelül 1 órát.- felet kérdésemre az unokatestvérem.
- Szóval. Nem azért szenvedtem abban a nyomorult liftben 1 órát, hogy azután kihagyjam a régóta várt délutánomat a One Direction-nal.- mondtam.
- Egész biztos vagy benne??
- Teljesen!!- ez olyan magabiztosra sikerült, hogy még én is meglepődtem.
- Nos, ha ezt szeretnéd..
- Igen, ezt. De előbb beszélni szeretnék Harry-vel.
- Rendben. Már is szólok neki. Te csak maradj itt.- azzal Belle kiment a szobából.
Pár perc sem telt el, és kopogtattak.
- Bejöhetek?- kérdezte egy számomra jól ismert hang. Ha valakivel beszorulunk egy liftbe, szerintem annak eléggé meg fogjuk ismerjük a hangját.
- Persze, gyere csak...

1.fejezet -A készülődés

Hisztizek. Már vagy fél órája hisztizek. Ma fogok hivatalosan is találkozni a One Direction tagjaival és egy kicsit félek. Nem tudom mit vegyek fel, habár nem vagyok óriási fan, azért akkor sem szeretnék hülyén kinézni. Még szerencse, hogy áthívtam Bellát, hogy segítsen készülődni. Igaz, még csak 10 perce van itt, na de akkor is! Még semmit sem segített! Amióta itt van bemászott a hűtőnkbe és szerintem a teljes tartalmát már fel is falta. És az egészben az a legigazságtalanabb,hogy szinte egy grammot sem hízik ezektől a kajáktól, pedig nálunk  a zsíros ételekbõl és a csokikból nincsen hiány.  De vannak azért egészséges ételeink is, például gyümölcsök. Azokat én eszem meg, a többit anyu. Szegény még mindig ki van akadva a válás miatt. A bánatát az evésbe folytja, de én próbálok egészségesen enni, nehogy elhízzak, ugyanis nem vagyok olyan, mint Belle és rajtam igenis nyomot hagynak a gyorséttermi kaják.
De most nem az alakom a fontos, hanem az, hogy két óra múlva találkozok az 1D-vel.
-Bella!! Gyere már fel! Nemsokára kezdődik a koncert és én még mindig nem tudom, hogy mibe menjek! Segíts már légyszíves! Bella!!
-Jövök már! Egyébként én honnan tudjam mit vegyél fel? Egyáltalán  milyen gönceid vannak?
Na ez kedves volt. Nincsenek gönceim.
- Figyelj! Csak azért kértem a segítségedet, mert te már találkoztál velük. Szóval, szerinted mit vegyek fel?
- Hát valami csinit, de kényelmeset. Igaz, hogy nem a ruhád alapján ítélnek meg, de mivel tök szupi alakod van és mivel egy csinibb csajszit jobban megjegyeznek és szívesebben beszélgetnek vele, ezért végyél fel valami dögöset.
-Dögös alatt mit értesz?-kérdeztem Bellát, és figyelmen kívül hagytam azt a megjegyzését, hogy csinos vagyok. Mármint, csak szerinte. Szerintem nincs igaza, de Bellával nem lehet vitatkozni, főleg ilyenről. És már nincs is időnk. Egy és háromnegyed óra múlva koncert!!
-Hát, valami  szexyt! De szigorúan csak is olyat amiben jól érzed magad! Sokat leszünk a srácokkal, nem hiányzik az, hogy feszengj.
-Oké. Akkor a pink összeállításomat veszem fel. Te ebben leszel? -mutattam a bagoly pulcsis-farmeros-torna cipős változatra.

- Igen. Nem akartam túlságosan nagy ügyet csinálni a ruha-ügyből,ezért még reggel kiválasztottam, és lusta lettem volna egész nap a ,,váltó ruhámat" cipelni.  Tudom, hogy nem egy nagy durranás, de nekem megfelel.
-Szerintem nagyon jól áll. De most már készülődnünk kéne, mert másfél óra múlva 1D koncert!!-. Egy óra múlva  teljesen elkészültünk. Meg csináltuk a hajunkat és a sminkünket. A frizura 45, míg a smink csak 15 percet vett igénybe. Nem csoda. A szempillaspirált, a szemceruzát és az arcpirosítót ennyi idő alatt fel is tudtuk tenni az arcunkra.
Végre teljesen indulásra készek voltunk. Épp időben, ugyanis a fehér mini-limó  ekkor fékezett le a házunk előtt.....

        

Prológus

Minden a szüleim válásával kezdődött.....Teljesen magam alatt voltam és csak egy ember próbálkozott a felvidításommal, Bella Cowell, az unokatestvérem, aki egyben a  legjobb barátnőm. Sajnos nagyon nehezen, de mégis csak sikerült mosolyt csalnia az arcomra, azzal, hogy elvitt egy One Direction koncertre és személyesen is  megismerkedhettem a fiúkkal. Némelyikükkel talán a kelleténél jobban is.... De mi lett ezután? Hááát az bonyolult.... Bár ha a One Direction is jelen van az életedben, talán ez érthető.....

A két fõszereplõ

Olivia Cowell
-becenév :  Livy
- élerkor :18 év
-haj : szõke, hosszú,  derékig ér
- szem : kékes zöld
-kedvenc szín :pink
- stílus :nagyon csajos
-beszélt nyelvek: angol, magyar (ugyanis édesapja félig brit -félig magyar,  így Livy még kis korában megtanulhatta a nyelvet)
-Legjobb barátnõ : Bella Cowell,  az unokatesója
-Híres családtag : A nagybátyja,  Simon Cowell, a One Direction alapítója, aki még most is menedzseli a srácokat
-Pasija : Van,  James Brand
-Kedvenc 1D  tag : Mindenkit szeret, de ha nagyon kell választani akkor Harry
-Kedvenc 1D szám : One Thing
-Amit még tudni kell róla :Olivia nem egy hatalmas 1D -fan,  de azért szívesen hallgatja a számaikat. Habár a nagybátyja az a bizonyos Mr. Cowell,  õ attól még nem találkozhat a srácokkal,  mert édesanyja,  Nancy Cowell ezt nem engedélyezi.  Így még személyesen nem is találkoztak, csak a koncerteken látta õket élõben.
Livy az elmúlt néhány hónapban nagyon maga alatt volt, a szülei válása miatt. Rengeteget sírt, de unokátestvére nem hagyta, hogy az egész napot ezzel töltse, ezért rengeteg programot szervezett neki. Az egyik ilyen a One Direction koncert, ami után személyesen is megismerheti a  srácokat.



Bella Cowell
-becenév :  Belle,  Bella
- élerkor : 19 év
-haj : barna, sötét itt -ott egy kis világosabb melírral  
- szem : barna
-kedvenc szín : kék
- stílus :nagyon menő
- beszélt nyelvek :angol, magyar (unokatestvére kiskorában foglalkozott a nyelvvel,  ami Bellát is érdekelte,  így tanulta meg)
-Legjobb barátnõ : Olivia Cowell,  az unokatesója
-Híres családtag :Apja,  Simon Cowell,  a One Direction alapítója, aki most is menedzseli a srácokat
-Pasija : Nincsen
-Kedvenc 1D  tag : Niall Horan
-Kedvenc 1D szám : Az összes
- Amit még tudni kell róla: Ő a világ egyik legnagyobb Directionere,  mindent tud a srácokról.Habár apja az 1D menedzsere attól még nem találkozhat bármikor velük. Ugyanis Simon még mindig az õ ,, kis lányát "  látja benne,ezért félti. Na meg persze tudja, hogy a fiúknak sem hiányzik egy ,, õrült rajongó ". De azért néha találkozhatnak. A One Direction tagjai nagyon kedvelik Bellát.